Ön egy fegyvereket tartalmazó szakmai weboldalt látogatott meg!

Kérjük, csak akkor látogassa meg weboldalunkat, ha Ön kifejezetten ilyen irányú szakmai tartalmakat keres és BELÉPÉS-ével kijelenti, hogy elmúlt 18 éves és szakmai érdeklődő és a lapon található információkra szakmai célból van szükséges!

Minden egyéb esetben felkérjük, hogy hagyja el az oldalt!

Belépés

Gödöllő, Isaszegi út 168. bejárat az Alsó-tó utcáról
06-28-420-760, 06-20-347-5899, trofeakft@trofeakft.hu
REGISZTRÁCIÓ Elfelejtett jelszó


Fegyverviselési engedély 2011.

2011.10.19.

Milyen fegyverekre kell tartási engedélyt kérni?

A rendőrség által kiadott engedély szükséges:
1.- a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez,

2.- a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához,
3.- a tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a színházi fegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító

tartásához, továbbá

az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához,
1.- a gáz- és riasztófegyver viseléséhez,
2.- a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, valamint sportlövészeti célú használatához, valamint
3.- a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez. "2004. évi XXIV. törvény 3.§ (1) bek. "].

A tűzfegyver, a lőfegyverdarab, a fegyvertörény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a színházi fegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító tartásához engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő - az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható - tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, a fegyvertörvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, színházi fegyvert, lőszerelemet és hangtompítót, valamint a jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lőfegyverhez lőszer nem szerezhető meg. .

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:
1.az "A" kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer (automata tűzfegyverek; más tárgynak álcázott tűzfegyver; páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék; expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára);
2.az automata lőfegyver;
3.a hangtompító;
4.külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;
5.huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer

megszerzése és tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése. Nem engedélyezhető olyan lőfegyver, lőszer tartása, amelynek használatát arra a célra, amelyre kérelmezték, más jogszabály tiltja .

Ki nem kaphat fegyvertartási engedélyt?

Engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha a személy
1.- büntetett előéletű;
2.- büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
•--szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
•--szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
•--szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig,
•--szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig,
3.- a fenti pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
4.- szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 169. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendzavarás, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, számszeríj, szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés vagy jogosulatlan vadászat elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapig,
5.- az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegi, a kérelem benyújtását vagy - ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul - az engedélyt visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapig. A fegyvertartási engedély megszerzésének feltételei

Lőfegyver megszerzésére és tartására engedély akkor adható, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető
1.tizennyolcadik életévét betöltötte és
2.cselekvőképes .
3.külön jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyver biztonságos használatához előírt egészségi alkalmasságát igazolja;a lőfegyver, lőszer tárolásának a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik .

Az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel rendelkező személy részére lőfegyver tartása akkor engedélyezhető, ha a lakóhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezzel előzetesen egyetértett .

A szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek

A hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti, illetve a sportlőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát a sportlövő versenybírák esetében a Versenybírói Igazolvány, a sportlövő edzők esetében az Edzői Oklevél helyettesíti .

Minden más kérelmezőnek a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 4. számú mellékletében tanulmányozható fegyverismereti vizsgakérdésekből összeállított elméleti vizsgát kell teljesítenie. A lőfegyver szerkezetére, működésére, kezelésére, megszerzésére, tartására, átadására, használatára és viselésére vonatkozó elméleti vizsgát követően, a lőtéren eredményes lőgyakorlatot kell végrehajtani.

A lőfegyver tartásához előírt vizsgát a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságon kell letenni. A vizsgára írásban kell jelentkezni, és a jelentkezésben meg kell jelölni, hogy milyen jellegű lőfegyverre, illetve lőfegyverekre kíván vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelem benyújtása, viszont a vizsgát csak az teheti le, aki befizette a vizsgadíjat, és az igazolószelvényt bemutatta. .

A jogszabály meghatározott személyi köröket "felment" az elméleti vizsga alól, így például nem kell ilyen vizsgát letennie az igazságügyi fegyverszakértőknek, annak, aki puskaművesi vagy fegyvermesteri, fegyverműszerész szakvizsgával rendelkezik ha a kérelmező érvényes és hatályos mezőőri szolgálati igazolvánnyal rendelkezik, illetve a vadászat és vadgazdálkodásból legalább középfokú végzettséggel rendelkezőknek, ha vadászlőfegyver megszerzését és tartását kérelmezik .

A kérelmek benyújtása

A fegyver tartására jogosító engedély megadására irányuló kérelmet természetes személy esetén a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 17. számú melléklete szerinti, szervezet esetén a 18. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványon meg kell jelölni, hogy milyen fegyverről van szó (sörétes, golyós, maroklőfegyver, gumilövedékes maroklőfegyver, légfegyver 7,5 joule feletti, lőfegyver 7,5 joule vagy az alatti, illetve gáz- és riasztófegyver), valamint a fegyvertárolás helye mellett csak a személyi adatokat kell rögzíteni .

Az engedélyt kiadja (tehát itt kell benyújtani a kérelmet):
1.A lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer (lőszerelem), a flóbert töltény, a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a muzeális fegyver, a színházi fegyver gyártását, a Magyarország területén történő forgalmazását, a lőfegyver, a lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú kivitelét, behozatalát a tevékenység helye, az ország területén történő átszállítását a Magyarország területére történő határátlépés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.
2.A lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer, a lőszerelem, a színházi fegyver javítását és tartását, a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést, a légfegyver javítását, a gáz- és riasztófegyver viselését, a lőfegyver hatástalanítását, a muzeális fegyver javítását és sportlövészeti célú használatát, a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszer (lőszerelem) tárolóhely üzemeltetését, a lövészetvezetői tevékenység végzését a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi. A színházi fegyver behozatalát és kivitelét a tevékenység helye, az ország területén történő átszállítását a Magyarország területére történő határátlépés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi.
3.Az "A" kategóriába tartozó tűzfegyver, lőszer tartását a kérelmező szervezet a tevékenységének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.
4.A lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra történő tartását, a tárolásukra szolgáló tárolóhely üzemeltetését, az önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra tartott lőfegyver hatástalanítását, a lőfegyver kiállítását, valamint a hangtompító tartását a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi. .

Az engedély kiadása és érvényessége

A lőfegyver, lőszer megszerzési és tartási engedélyt a kérelmező csak személyesen veheti át, a szervezet, pedig a kereskedelmi meghatalmazottja által (pl. színház) .

Az alábbiakban meghatározott kivétellel a fegyvertörvény 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott, valamint a gáz- és riasztófegyver viselésére, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára kiadott, továbbá a házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre jogosító engedély visszavonásig hatályos. A házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre jogosító engedélyt - valamint az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt - a rendőrség a fegyvertörvény 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedély visszavonásával egyidejűleg visszavonja.

Az önvédelmi célú lőfegyver, valamint a 253/2004. (VIII.31.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdés g) pontjában megjelölt szervezet által az ott meghatározott lőfegyver tartására jogosító engedély öt évig hatályos, hatályossága kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább harminc nappal a hatályossága lejártát megelőzően kérelmezi. A feltételek ismételt vizsgálata a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsga megismétlésére nem terjed ki.

Az engedéllyel rendelkező, a fegyvertörvény 3. § (2) vagy (4) bekezdése alapján megszerzett eszközt - a lőfegyverhez tartozó lőszer kivételével - az engedélybe történő bejegyzés céljából nyolc napon belül köteles bemutatni a tartásának engedélyezésére jogosult rendőri szervnek.

Igazgatási szolgáltatási díj

Az engedélyezési eljárás során az 50/2004. (VIII. 31.) BM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjakat kell megfizetni. A jelenlegi - leggyakrabban előforduló - díjak összege a következő:
1.az első fokon eljáró hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés díja 4000 forint ; a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges vizsga (a továbbiakban együtt: vizsga) díja vizsgánként 10.000 forint, amely összeget a vizsgát lebonyolító megyei rendőr-főkapitányság - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság - előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A vizsga díja magában foglalja a vizsgabizonyítvány kiállításának díját is; ;
2.a lőfegyver megszerzésének és tartásának engedélyezése: 6000 forint;
3.a kizárólag 7,5 joule vagy az alatti csőtorkolati energiájú tűzfegyver megszerzésének, illetve tartásának engedélyezése: 2000 forint .

Fegyvertartás


 

Fegyvertartás

A fegyvertartási engedélyért, illetve az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke a 2002. január 1-jén érvényes tarifa szerint az első lőfegyver megszerzése esetében 5.200 Ft, egyéb ügyekben pedig 2.600 Ft.

Az igazgatási szolgáltatási díj összegét a belügyminiszter évenként felülvizsgálja.

Az igazgatási szolgáltatási díjat illetékbélyeggel kell leróni az eljárást kezdeményező iraton, vagy az engedélynek (igazolásnak) a hatóságnál maradó példányán.

Az engedélyezési eljárásra fő szabályként első fokon a rendőrkapitányság, illetőleg - a fővárosra kiterjedő illetékességgel - a Budapesti Rendőr-főkapitányság Fegyver- és Engedélyügyi Osztálya illetékes. Másodfokon a megyei rendőr-főkapitányság, illetőleg a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya jár el.

Kivételt képez az illetékesség fő szabálya alól:

  1. a szolgálati és önvédelmi célú maroklőfegyver és a hozzátartozó lőszer, valamint
  2. a mások dolgainak őrzését végző társas vállalkozások részére engedélyezett (a szakzsargonban "jogi fegyver" néven ismeretes) lőfegyver és a hozzátartozó lőszer tartására irányuló kérelem elbírálása.

Ezek esetében első fokon a megyei rendőr-főkapitányság, másodfokon pedig - a Budapesti Rendőr-főkapitányság Fegyver- és Engedélyügyi Osztálya elsőfokú határozatának esetében is - az Országos Rendőr-főkapitányság jár el.

A magyar állampolgár és a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi ügyében az ügyfél állandó lakóhelye, a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (továbbiakban együtt: jogi személy) ügyében a működési hely (az engedélyhez kötött tevékenység helye), változó működési hely esetén a jogi személy székhelye (telephelye) szerint illetékes rendőrhatóság jogosult eljárni.

Külföldi személy (vagyis Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár) lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver és légfegyver tartására jogosító engedélyt csak akkor kaphat, ha a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezik. Külföldi részvétellel működő jogi személy az esetben kaphat engedélyt, ha székhelye (ennek hiányában telephelye) Magyarországon van.

Fegyvertartási engedély a következő jogcímeken, illetve célból szerezhető:

  1. sportvadászat céljából;
  2. szolgálati célból;
  3. sportlövészet céljából;
  4. lövészeti oktatás céljából;
  5. önvédelmi célból.

A fegyvertartási engedély annak a természetes személynek adható ki, aki:

  1. a tizennyolcadik -sportlövő esetében tizenhatodik- életévét betöltötte;
  2. nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt,
  3. büntetlen előéletű, vagy akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, de már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
  4. a lőfegyver tartására egészségileg alkalmas;
  5. a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát tesz és a vizsgáztató megítélése szerint a lőfegyver biztonságos használatára képes;
  6. szolgálati célú lőfegyver tartására vonatkozó engedélyért folyamodik és igazolja, hogy a lőfegyver megszerzését, tartását a munkáltatója szükségesnek tartja, illetve, hogy ténylegesen a szolgálati lőfegyver viselését feltételező munkakörben foglalkoztatja;
  7. akinél a lőfegyver, a lőszer vagy a gáz- és riasztófegyver biztonságos tartása biztosított.

Sportvadászat céljából kért fegyvertartási engedély csak annak adható, aki megfelel a vadászatról szóló jogszabályban írt külön feltételeknek is.

A lőfegyver tartásához szükséges egészségi alkalmasságot a lőfegyver megszerzése iránti kérelemhez mellékelt orvosi igazolással kell bizonyítani.

A lőfegyver, gáz- és riasztófegyver tartásához az elméleti és gyakorlati jártasság az alábbi ismereteket foglalja magában:

  1. a fegyver szerkezete, működése, hatásmódja, hatótávolsága és kezelése;
  2. a fegyver megszerzésének, tartásának és használatának szabályai;
  3. a lőtéren végzett lőgyakorlat.

Az elméleti és gyakorlati ismeretekből a megyei rendőr-főkapitányságon, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon kell vizsgát tenni.

A szakismeretet, illetve szakértelmet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmezőnek igazságügyi fegyverszakértői, puskaművesi vagy fegyvermesteri, fegyverműszerész szakvizsgája van, továbbá a vadászlőfegyver tekintetében vadászat és vadgazdálkodás tantárgyból legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. Igazoltnak kell tekinteni a fegyver megszerzésének, tartásának és használatának szabályai ismeretét akkor is, ha a kérelmező mezőőri szolgálati igazolvánnyal rendelkezik.

Önvédelmi célú maroklőfegyverre az elméleti és a gyakorlati jártasságot igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább két évig ilyen szolgálati lőfegyver viselésére folyamatosan jogosult volt.

Lőfegyver megszerzésére és tartására az alábbi jogi személyek kaphatnak engedélyt:

  1. vadászlőfegyver iránti kérelem benyújtása esetén az erdő- és vadgazdálkodással, vadászattal, erdészettel természetvédelemmel foglalkozó közigazgatási szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület, tudományos kutató intézet, múzeum, nevelési, oktatási intézmény, ha működéséhez szükséges a lőfegyver;
  2. sportlőfegyver iránti kérelem esetén a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, sportegyesület;
  3. lövészeti oktatás céljából benyújtott kérelem esetén az, aki az adott lőfegyver-típusra kiadott lőtérhasználati engedéllyel rendelkezik;
  4. vagyonvédelem céljából benyújtott kérelem esetén a saját vagy a mások dolgainak őrzését végző jogi személy, ha a tevékenység ellátásához lőfegyver megszerzése és tartása a rendőrség megítélése szerint szükséges;
  5. gyártói, kereskedelmi minta céljára az, amely lőszergyártási engedéllyel rendelkezik (sorozatlövő és öntöltő lőfegyverre is), továbbá amelynek lőfegyvergyártási-, kereskedelmi engedélye van.

A jogi személy a lőfegyver megszerzése iránti kérelemben köteles megnevezni azokat az alkalmazottakat, tagokat, akiknek a lőfegyvert őrzési tevékenység végzésére átengedni kívánja. A rendőrség a lőfegyvertartási engedélybe történő bejegyzéssel csak azokat a személyeket jogosíthatja fel a lőfegyver őrzési célú használatára, akik a lőfegyver tartására a jogszabály feltételei alapján megfelelnek.

Aki lőfegyver megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezik, a tartásra engedélyezett fegyverhez a lőszert külön engedély nélkül szerezheti meg, illetve tarthatja.

A színházi és filmfelvétel célját szolgáló, vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyverek megszerzése és tartása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. a tárolásért, használatért felelős személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét;
  2. a használat helyét és idejét.

A fegyvertartási engedély megszerzését az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell kezdeményezni. A természetes (Lőfegyver megszerzése és tartása iránti kérelem, természetes személy esetén) és a jogi személyek (Lőfegyver megszerzése és tartása iránti kérelem, jogi személy esetén) eltérő nyomtatványt töltenek ki.

A lőfegyvertartási engedély kiadása megtagadható attól, akit:

  1. gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól,
  2. visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel; garázdaság; verekedés; veszélyes fenyegetés; rendzavarás; légfegyver, gáz- és riasztófegyver tiltott tartása és használata, lőtér szabálytalan üzemeltetése vagy jogosulatlan vadászat szabálysértés elkövetése miatt pénzbírsággal sújtottak, a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig.

Megtagadható az engedély kiadása akkor is, ha tények alapozzák meg, hogy a kérelmező a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver használatára, elővigyázatos és szakszerű kezelésére, tárolására, továbbá átadására vonatkozó előírásokat nem tartja be.

Ha a hatósági engedély megszerzésére irányuló kérelem elbírálásakor a kérelmezővel szemben büntetőeljárás folyik, a rendőrség annak jogerős befejezéséig az eljárást felfüggeszti.

Vissza


Hasznos tudnivalók

Vadászati idények 2015

a) Nagyvadfajok


Gímszarvas bika, golyóra érett: szeptember 1.-október 31.
Gímszarvas bika, : szeptember 1.-január 31.
Gímtehén, -ünő: szeptember 1.-január 31
Gím borjú: szeptember...

Fegyvertörvény 2012-es módosítása

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról rendelkező 2012. évi XIII. törvény egyes rendelkezései a kihirdetését követő napon léptek életbe,...